R. Mind, kik szomjaztok,
Most jöjjetek, és igyatok,
Mert megnyílt szívemből fakad
A víz, mely új életet ad. (2x)
1. Örüljön a puszta és a sivatag,
Teremjen a mező sok virágot !
Virulva viruljon, mint a liliom,
Örömében ujjongva daloljon !
2. Erősítsétek meg mind a fáradt kezeket,
Mondjátok a csüggedt szívűeknek :
„Bátorság! Ne féljetek !
Eljön Isten, hogy megszabadítson.”
3. Akkor végre megnyílnak a vakok szemei,
A süketeknek füle újra hall majd.
Mint a szarvas, ugrándozik ujjongva a sánta,
És a néma nyelve újra szól.
4. Akkor vizek fakadnak a forró sivatagban,
Folyóvizek a nagy pusztaságban.
Tóvá változik e száraz vidék,
A szomjas föld meg vizek forrásává.
5. És egy tiszta út vezet majd át a pusztaságon,
Úgy fogják hívni: „a szentek útja”.
Egyedül a megváltottak vándorolnak rajta,
Kiknek az Úr szabadulást szerzett.
6. Énekeket zengve térnek újra vissza,
Örök boldogságot tükröz arcuk.
Ujjongás és nagy öröm jár velük az úton,
Nem lesz többé fájdalom, se gyász.
Eredeti cím (EN) : Kommt zu mir, die ihr dürstet
© 1987, Gemeinschaft Emmanuel, Kolbergstraße 4, 84503 Altötting
Adaptálta : K. Fábry © 2001, Emmánuel Közösség, Fö u. 73, 1027 Budapest
